Fejér megye: közigazgatási terület Magyarországon 1950 óta. - Határai: Veszprém, Komárom-Esztergom, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy m. Ter-e 4374 km², székhelye Székesfehérvár. A 4343/1949. min-tanácsi rendelet nevének, székhelyének és ter-ének megállapításáról →Fejér vármegye határát jelentősen megváltoztatta: Érd, Százhalombatta, Diósd, Sóskút, Tárnok és Pusztavámos közs-eket az ekkor alakított →Pest megyéhez, Bakonysárkányt Komárom m-hez, Inotát Veszprém m-hez csatolták; Veszprém m-től Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas; Somogy m-től Szabadhídvég közs-et ~hez kapcsolták. 1948: a váli járás székhelye Bicske lett. 1947-52: Beloiannisz, Besnyő, Hantos, Mátyásdomb, Nagykarácsony és Nagyvenyim új közs-ek alakultak. Dunapentelét 1951: mint az első szoc. várost Sztálinvárosnak, 1961: Dunaújvárosnak nevezték el. 1951: megszüntették az adonyi járást, szerepét a sztálinvárosi járás vette át, 1961: az enyingi járást szétosztották a székesfehérvári és a sárbogárdi között. 1983. XII. 31-ig ~ben 2 város (Székesfehérvár, Dunaújváros), 5 járásban 103 közs. volt. 1984: Mór, 1986: Sárbogárd lett város. - Lakossága 1960: 358.760; 1970: 386.372; 1980: 420.587; 1990: 422.739. K.C.L.